Így mondják Burkina Fasoiul a lakásfelújítást.
Mégpedig azért, mert mégiscsak itt fogok lakni, és mert ilyet sem csináltam még (elégszer).
Mondhatnám, hogy a dolog parabollisztikusan eszkalálódott, de inkább csak annyit mondok, hogy egyre meredekebb lett az ügy.
Nem tudom megbecsülni sem, hogy mennyi ideig tartott volna, ha egyedül csinálom az egészet, így mondhatom, hogy Jani segítsége felbecsülhetetlen volt.
Úgy kezdödött, hogy itt-ott kéne egy kicsit javítani a festésen...
Egy pár nap elment azzal, hogy csiszoltunk, rendeztünk, pakoltunk. Többnyire Jani, mert én már javában dolgoztam. Szerencsére az egész művelet alatt a Portban laktam még, a céges lakásban, így legalább az nem volt probléma, hogy hol alszok, amíg a Sant Pol lakás robbantott állapotban van.
A napi program az volt, hogy reggel elmentem dolgozni, Jani meg ment Sant Polba előkészíteni, meg festeni. Munka után mentem en is, aztán húztuk, amíg tudtuk. Ezután hazavittem Janit, és mentem vissza a lakásba folytatni éjjel. Valamikor hajnalban hazamentem a Portba, aludtam pár órácskát, aztán újra munka, Sant Pol, Port. Hetvégén extra hajtás.
A festés után / közben kiderült, hogy az ablakok is gyalázatos állapotban vannak, és semmi szigetelés nincs. Nosza, az összes ablakot levettük, kivettük az üveget mindegyikből, és leszigeteltük szilikonnak, majd összerakni, lecsiszolni, lekezelni/lakkozni, mivel fa nyílászárók vannak mindenütt. Közben a festés is kinőtte magát, és végül a folyósón kívül mindent kifestettünk (kifestett Jani).
Az összes ágyat kipateroltam a tárólóba, és vettem egy rendes ágyat a hálóba. A kisebb hálót átalakítottam irodává, a közepes hálóból meg vendég-, és öltözőszoba lett.
Az elektromosság szintén katasztrófa volt, így az összes konnektort, és kapcsoót lecseréltem. A világítás egyszerűen nevetséges volt:
Minden szobában volt egy találomra kiválasztott konnektor, amit az ajtó melletti villanykapcsoló kapcsolt. Rendes (mennyezeti) lámpa nem volt egyik szobában sem, hanem az elöbb említett kapcsolt konnektorba volt bedugva egy-egy asztali lámpa. Villanyszerelés közben derítettem ki, hogy a villanyszerelő inkább művészlélek volt, mint szakember, mert a felhasznált vezetékek rendkívül gazdag színvilágot képviseltek, ellenben semmilyen rendszert nem. Gyakorlatilag minden szerelés egy új kaland volt, melynek során egyesével fedezhettem, fel, hogy melyik vezeték hova tart, mit csinál, kapcsolt-e, vagy állandó fázis, esetleg föld, vagy test vezeték.
Közben a konyhabútort is kicsit felújítottam, illetve oda jött egy szakember is, amit csak időhiány miatt engedtem.
Mindennek tetejébe mindent újra kellett rendezni, hiszen a jól megszokott rendszer, és a sok cstresz bevállt helye megváltozik a költözésnél. Így most még azt is ki kell találnom, hogy hova tegyem a kis biz-baszokat, és Kütyü-mütyüket, valamint helyet kell találnom a csetreszeimnek is.
Zehr schön! Ahogy a Burkina Fasoiak mondanák...
