Hétfőn 12-én volt az utolsó hivatalos munkanapom, így bementem a központba leadni a laptopot, belépőkártyát, és átvenni a végelszámolást. Megjegyzem, 47 nap szabim maradt az évre, amiből időarányosan fizettek ki 17 + 7/12*30 + 12/365*30 napot (ha kell, megadom a megfejtést).
Ezután hazamentem pakolni. A hét folyamán már összerakosgattam pár dolgot, és a tárolóban mértem, hogy mekkora is az életem tömörítve. Az előzetes megfigyelések alapján egy 10 m3-es kisteherautót béreltem, beleszámítva, hogy a robogónak is jönnie kell.
Az évek alatt kifejlesztett tárolási rendszeremnek köszönhetően a bútorokat nem kellett szétszednem, csak a könyvszekrényt, és a kis íróasztalt. A többi egyben megy majd, benne a normálisan ott tárolt cuccokkal.
Kedden még terveztem egy nap Madridot, amolyan búcsút a várostól.
Hát nem voltak könnyek, de még igazi meghatódás sem. Mindig túrista voltam itt, és ez nem csak az én hibám. Persze, tehettem volna többet, de az már nem én lettem volna, és valószínúleg nem lett volna igazán komoly eredménye. Az utolsó nap amúgy vásárlásba torkollott.
A robogót letettem a Gran Via-n, lesétáltam a Sol-ig, aztán végig az Arenal-on. Palacio real, Plaza España, Gran Via. Ahogy sétáltam a Gran Via-n, illatról megismertem a Salvador Bachiller boltot. ez egy spanyol táskamárka, és olyasmi, mint a samsonite, csak nagyobb a választékuk. Nem is akartam bemenni, de az utolsó pillanatban megláttam egy zöld (Szuperzöld) bőröndöt, és eszembe jutott, hogy Roxnak szüksége van egy új eleve-görgős bőröndre, így besétáltam, és megvettem.
Aztán esett le, hogy motorral vagyok.
Sebaj, elsétáltam a motorhoz, mondván, hogy meglátjuk, mit lehet tenni. Hát, nem sokat, de azért győzött a határozottság, és még a bőröndött sem károsítottam meg. Igaz, hogy egy fejre fordított bőrönddel a lábam között motoroztam haza végig a Calle Alcala-n...
Szóval, az utolsó nap nem volt olyan drámai. Tekintve ahogy többnyire éreztem itt magam, és azt, ahova megyek, nem siratom, nem sajnálom Madridot. Nm utáljuk egymást, de megvagyunk egymás nélkül.
No comments:
Post a Comment