Mivel augusztus elején felmondtam az előző munkahelyen, de csak szeptember 2-án kezdek az új helyen, lett három hét szabadságom. Igaz, hogy nem éppen fizetett, de úgy veszem, hogy a szabipénz fedezi. Persze ebben benne volt a költözés, ami egy hetet elvett, de így is maradt elég idő a semmittevésre. Sétálgatás, strandolás, némi lakásnézés. Ide is veszem a lakáskeresést, mert azzal elég sokat foglalkoztam.
Madridban minden lakás egyforma. Persze, itt is vannak kivételek, de anno, amikor elindult a hatalmas építkezési láz (amibe aztán bele is állt fejjel a gazdaság), viszonylag egysíkú koncepció volt a lakásigények tekintetében. legyen 1-2-3 szoba, konyha, lift, zárt terület, medence, garázs, légkondi. A fütés lehet gáz, vagy a légkondival integrált. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a légkondiban van egy fűtőszál, és az melegíti a levegőt. Az egyetlen dolog, amit el kell dönteni az, hogy hol akarsz lakni, és mennyit vagy hajlandó fizetni.
Nos ez a Costa bravan kicsit másképp van.
Itt is volt egy csúcsa az építkezéseknek, amit sajnos számos tengerparton éktelenkedő panelház testesít meg. Gondolom, annak idején nem nagyon törődtek a várostervezéssel, látvánnyal, és legkevésbé a tengerpart első sorától hátrébb lakókkal. Nem bizony. vágjuk oda egy 16 emeletes monstrumot közvetlenül a tengerpartra, oszt kész van, kéremszépen.
Vannak persze "óvárosi" ingatlanok, amik nem feltétlenül a központban vannak, de régiek, kicsik, és sokszor nyomasztóan helytakarékosak. Ezen kívül persze rengeteg újépítésű, és viszonylag új ingatlan is van. Ezek már modernebbek, de valahogy nem tartoznak a madridban jellemző "egy kaptafa" modellhez. Szóval, itt nem igaz, hogy egyet láttam, mindent láttam. Ennek megfelelően nehéz a lakáskeresés.
A tetjébe, itt nyáron mindenki a túrizmusra fekszik rá, így gyakorlatilag lehetetlen éves bérletre lakást találni. Sokan év közben is úgy hirdetik a kiadó lakásukat, hogy szeptembertől - júniusig, mert persze nyáron kaszálni akarnak. Rengeteg a második lakás, ami nem a helyiek birtokában van, hanem közeli - távoli nagyvárosban lakó embereké. Barcelona, Girona, de akár madrid is. Ebből adódóan a legtöbb ingatlant irodán keresztül adják ki, mivel nem akarnak vesződni a távolban levő ingatlan ügyes-bajos dolgaival. Tekintve, hogy itt a bérlő fizeti a révészt, ez érthető is.
egy másik érdekesség, ami minden apró-, és nem annyira apróhirdetési felületre jellemző az interneten, hogy nem kezelik az adatokat. Úgy értem, hogy az emberek felteszik a hirdetésüket, és függetlenül attól, hogy találtak-e vevőt / bérlőt, a hirdetést otthagyják, hiszen ha már megvan az üzlet, akkor nem törődnek a dologgal. Ebből adódóan 2013 augusztusában is találtam 2010 októberi hirdetéseket.
Na így keress lakást!
A megfelelő keresési feltételekkel találok 50 lakást, abból kb 7 aktuális. Ami nem aktuális, ott fel sem veszik a telefont, csak nagyon ritkán. A legtöbben vesznek egy feltöltőkártyát, és egyszeráen eldobják, ha már nem esedékes a hirdetés.
Arról, hogy mi lett az eredménye a keresésnek, a Helyzet című bejegyzésemben írok bővebben.
No comments:
Post a Comment